13

Sziasztok!

Utolsó vasárnap estémet töltöttem épp a kanapénkon, amikor elkezdtem ezeket a sorokat írni. (most épp módosítgatom múlt időre, mivel ma már kedd van :)). John Legend - All of me-jét hallgattuk épp 5451276542072664-edjére. Olyan fura, hogy véget ért...Oké még van egy hetünk, de azután búcsút kell intenünk Chiang Mai-nak, a városnak, amit annyira megszerettünk. Többek között arról beszélgettünk, hogy milyen jó döntés volt ezt a helyet választani, és nem pl. Suratthanit..Nagyon megszerettem, tényleg, s egyszer valamikor mindenképpen vissza szeretnék jönni ide.

Az utolsó előtti és azelőtti hetek nagyon gyorsan elrepültek. Múlt hét pénteken Halloween alkalmából a szálloda rendezett egy kevésbé sikeres, de annál inkább beharangozott partit, ahol nekünk is dolgoznunk kellett. Dolgozni = vendégek üdvözlése, fotózkodás velük, és konstans mosolygás az alkalomhoz illő kosztümben. Velem, amikor megérkeztünk, közölték, hogy zombi hercegnő leszek, úgyhogy lássak hozzá a make up-hoz. Ez megjegyzem olyan jól sikerült, hogy utána minden kolegám engem akart sminkmesterének..:) Kaptam még egy csodálatos ruhát is, ami nemcsak rövid volt, de még átlátszó is, de ez úgy látszik senkinek sem tűnt fel (?), mert mindenki szerint nagyon beautifulok voltunk (Lilivel, aki vámpír volt)..Mondjuk én az arcfestésemet látva nem ezeket a szavakat használtam volna, de hát ez Thaiföld, itt másmilyen a szépségideál, ahogy azt tudjuk...:) Ja és kicsit képzavar is van náluk, mert vettek vagy 50 ördögszarvat, és boldog-boldogtalan azokat hordta, eleértve a felszolgálókat is..Miközben a ceremóniamester (aki amúgy a spa menedzser, az egyik legszebb thai lány a hotelben, és aki szerintünk végig totál be volt rúgva) ilyeneket mondott, hogy "A vámpírok fogják önöket ma kiszolgálni"..Ahelyett hogy műfogakat vettek volna..Áh mindegy..Szintén fura volt, hogy mondták, hogy mi is vehetünk a megmaradt svédasztalos kajából, ami alapjáraton teljesen oké, de ők azelőtt noszogattak erre, mielőtt a vendégek elmentek volna, szóval kb a staff egyszerre vette ki a husit a vendéggel...Érdekes..Annyira amúgy nem volt nagy szám ez az esemény, alig voltak, drága is volt, meg nem is értem mit hittek, szerintem a szálloda profiljához tökre nem illett. Úgy értem a vendégkör nem biztos hogy az a nagy halloweenező fajta.
Na mindegy. Ezután elmentünk a Zoe-ba, ahol elértük azt, hogy a dj 'imádjon' minket. :D Hétről-hétre mindig ugyanazt a számot kértük tőle, minek következtében ma már ott tartunk, hogy ha meglát minket, már vigyorog, röhög, mutatja, hogy oké, és már teszi is be a zenénket. Volt, hogy be is mondta a mikrofonba, hogy ez a szám nekünk megy. (Amúgy Icona Pop - We could do this all night :) )

Másnap, azaz múlt hét szombaton az egyetemi koordinátornak eszébe juthatott a létezésünk, mert elvitt minket meg még pár cserediákot (japánok többnyire) egy elefánt show-ra, a tiger kingdomba, meg a Doi Suthephez. Az elefánt show nem volt semmi különös, de legalábbis engem sosem kötöttek le annyira ezek az állatbemutatók..A legnagyobb szám az volt, hogy festettek az ormányukkal, amúgy egész jó képeket, amiket aztán marha drágán el lehet adni. A tiger kingdom, a köv. állomás úgy működik, hogy választhatsz, hogy mekkora tigrisekhez szeretnél bemenni, és az árak ettől függenek. Nekem sikerült a legdrágább bérletre beruháznom, mivel csak a kicsikéket akartam..Így volt ezzel Kriszti meg Kanna is, Gábor + Anna ment a nagyokhoz, Lili meg sehova, mert nem tudta össze egyeztetni az elveivel..A tigriskék egyébként nagyon-nagyon aranyosak voltak, ellenben a személyzet a legbunkóbb thaiokból tevődött össze, akikkel valaha találkoztam..Konkrétan nem engedtek meg semmit, mindenért szóltak, fuuu felidegesít, ahogy visszagondolok rá..Na mindegy. A Doi Suthep volt a végső állomás, ami egy elég híres templom a hegy tetején, azt mondják, hogy aki nem keresi fel, az hiába volt CM-ban, nem érezte át igazán..Szóval még épp időben mentünk. :) Nagyon szép volt amúgy, annak ellenére h tömény arany és giccs az egész.

Vasárnap 3 felé váltunk, Kanna+Gábor mentek elefántolni, Liliék Chiang Rai-ba, mi meg Annával, mivel már mindkettőt kipipáltuk, beneveztünk egy raftingra. Jött velünk  Anna egy barátja is, aki amúgy brazil..A kisbuszba beszállva láttuk, hogy csomó fiatal srác is ezt a tevékenységet választotta vasárnapra, azonban a beléjük vetett remény, hogy jó lesz a társaság, a 2. pillanatban elszállt. Kérdezték ugyanis, h honnan jöttünk, mondom Hungary. Budapest? Budapest. Egyik volt ott.. Hogy tetszett? Nem annyira. (na itt vágta el magát...) Miért? Mert hideg volt, és hát ugye mi Izraelből jöttünk, ami ugye meleg...Aha oke kha. Nos ugye már ez nem volt annyira szimpatikus, mármint, hogy lehúzták a szeretett szülővárosom, de a java még csak itt jött. Megkérdezték ugyanis a Ramónt (brazil) is, hogy ő honnan jött. Ugye mondta, mire röhögtek, hogy haha egyik haverjuk féig argentín és igaz-e, hogy az argentínok meg a brazilok utálják egymást? Mondta, hogy dehogyis, mire mi volt a reakcióuk? 'Tehát akkor nem olyan mint mi meg Palesztína..hahahah. Hogy mi?!!! hát nem hittem el, amit hallok..Iszonyatosan idegesítőek  voltak. A rafting maga király volt, nagyon kalandos, csomószor szinte féltünk, és mindemellett halálra röhögtük magunkat a kis vezetőnkön, vagyis a nevetésén. Nagyon vicces kis thai volt. De tényleg ilyen mozgalmas  volt, csomószor le kellett feküdni a csónak aljába, ha veszélyes rész következett, meg ilyenek..persze a végére még sikerült felhúzniuk az izraelieknek, amikor a egyik vadbarom berántott a vízbe. (ez a túra során bizonyos szakaszokon amúgy teljesen normális volt, hogy dobált be minket a vezető, meg egymást..), de ennek a gyökérnek akkor jutott ez az eszébe, amikor már a part mellett voltunk a sekély víznél. Pff. Hát jó magyar módjára el is küldtem a francba az összeset, mire mi volt az egyik reakciója? De hát nem én voltam! Ez volt a legfontosabb, az nem hogy hogy vagyok-e...Mi van? Kit érdekel ki volt, utálom az összeset..:D

Na mindegy. Múlt héten volt a Loy Krathong, ami a város legnagyobb eseménye itt. Mondanom sem kell, hogy ez alatt a 3 nap alatt végig esett az eső, annak ellenére, hogy 90%-ban ragyog a nap, vagy ha eső van, akkor is gyorsan elmegy. Szóval a Loy Krathong alatt van egyrészt lámpaeregetés, másrészt pedig a folyón leengednek ilyen kis virágos gyertyás tákolmányt. Ennek egyrészt ugyanaz a jelentése, mint a lámpás dolognak, másrészt ez egyben bocsánatkérés a folyótól, amiért szennyezik. Csütörtökön dolgoztunk a szállodában, ahol hatalmas vacsora volt, meg minden. Kb ugyanazt kellett csinálnunk mint Halooweenkor, készítettek velünk/rólunk vagy ezer fotót is. Ja mert azt kihagytam, hogy kaptunk ilyen trad. thai öltözetet is.:) Azért ilyenben átélni ezt az eseményt, nem kis dolog volt.:) Pénteken a többiekkel bementünk a centerbe, ahol volt ilyen felvonulás is meg nagy parádé, mivel az volt a zárónap. Amúgy szép volt nagyon ez a fesztivál, csak egyrészt az eső rontotta el kicsit, másrészt pedig az, hogy az idióta thai-ok össze-vissza petárdáztak, de nem úgy mint itthon, hanem sokkal elmebetegebben. Konkrétan féltünk néha.. A Yee Peng azért tetszett jobban, mert az ugye egy helyen volt, és egyzserre láttunk sokat, míg itt a város minden pontján eregettek, teljesen ad-hoc jelleggel. Tehát látványilag a Yee Peng győzött. :)

Múlt hét szombaton relaxációs napot tartottunk, vagyis nem csináltunk semmit, csak lábmasszázson voltunk, este meg a Lili kolegái által szervezett búcsúbulin. Jó volt. Vasárnap pedig ellátogattunk egy közeli tóhoz, ahol ilyen marha jó bambusz házikók voltak a parton, de így be lehetett lógatni a lábunkat a vízbe, és ezek amúgy egy étteremhez tartoztak. Szóval az éttermi asztalod konkrétan egy kis házikó volt. Gyönyörű hely volt amúgy és nagyon hangulatos! :)

Azóta elkezdődött a hét, persze kalandosan, mert milyen más lenne az utolsó,de ezt majd holnap leírom, mert most már megint annyira ki vagyok merülve, hogy el sem hiszem. Ezek a hetek olyanok (voltak), mint valami fesztivál...Mindig megyünk valahova, csomó dolgot el kell még intézni, stb. Most is rohanok el, hátha sikerül ma végre cipőt vennem, amit már hetek óta kajtatok. Holnap leírom, hogy mik történtek, de most már teljesen kész vagyok, huh.

Képek holnap! Puszi Mindenkinek!