Jelentem, minden oké. Szépen gyógyulnak a sebeim, a lila foltok a vártnál hamarabb halványulnak, és a horzsolások is már sokkal emberibbnek néznek ki. Ismét dolgozom, még mindig unalmas, de a kolegáim továbbra is jófejek, és nagyon jól esett, hogy mennyire örültek a visszatérésemnek.. e még a vendégek is..Vagyis csak egy német házaspár, akik minden évben megszállnak egy hónapra a szállodában, szóval elég nagy törzsvendégek. Ők is, amikor visszatértem, egyből kérdezgettek, hogy minden rendben-e, és mondták a kolegák hogy amikor otthon voltam, akkor is csomószor hiányoltak..Amúgy ma mentek el, és mindenkit végigölelgettek, engem is, ami kicsit fura volt, de azért valahol megható.
A hétvégén amúgy csodálatos élményben volt részem, amikor elmentünk a Yee Peng nevű fesztiválra. Ez egy buddhista ünnep, amit az esős hónap végén tartanak meg, és az a lényege, hogy lámpásokat engednek az égbe amelyek egyrészt a múlt rossz dolgait, másrészt a kívánságaikat szimbolizálják. Ha látta valaki az Aranyhaj című (amúgy szuper) animációs mesét, annak mondom, hogy pont olyan, mint amilyen Aranyhaj szülinapja.. Egyszerűen leírhatatlan az a látvány, amiben részünk volt, sajnos a képeim sem adják vissza. Amúgy lesz még egy ilyen fesztivál, nov. 6-án, annak Loy Kratong a neve, de amúgy senki sem volt képes eddig elmagyarázni, hogy mi a különbség a kettő között...Viszont az nagyobb lesz, meg elvileg az inkább a turistáknak van, míg ez a múlt szombati a helyieknek. A neten meg azt olvastam, hogy az egyik indiai a másik meg kínai eredetű és itt keverednek, és megtartják mindkettőt. Aztán azt is mondta valaki, hogy a Yee Peng a Loy Kratong része...
Amúgy ide Krisztivel (ő a 6. magyar lány) mentem, mert a többiek nem akartak korán elindulni, én meg úgy voltam vele, hogy mindenképpen jó helyről kell látnom, így a hónom alá csaptam őt, hogy nosza. :D Útközben, egy piros lámpánál egész pontosan, összebarátkoztunk egy taiwani meg egy kínai lánnyal, és végig velük voltunk az ünnepségen. Tök jófejek voltak, nagyon aranyosak. Taiwanival sem találkoztam még soha..ahogy chileivel sem.
De utóbbit is "kipipálhatom" egy nagyon harsány Sebastian nevű fiú személyében, aki nagyon-nagyon örült neki, hogy tudtam milyen alakja van a hazájának (csak egy csík ugye:D). Sokat nem beszéltünk vele, pedig nagyon vicces ember volt és minden dél-amerikaiakról akotott elképzelésem igaznak bizonyult a vele való találkozás után; miszerint vidámak, energikusak, és nagyon hangosak.
Persze én is örülök neki, ha valakinek van valami fogalma Magyarországról. Múltkor egy vendég megkérdezte honnan jöttem, és mikor mondtam neki, elkezdte egyből, hogy "kommunist, kommunist!" hát mondtam neki, hogy igen, a múltban az volt valóban, mire kifejtette az öreg, hogy igen ám, ő tudja, mert laoszi és Laosz is kommunista mind a mai napig, és Laosz meg Mo. milyen nagy barátok voltak régen, hurrá! (nem is tudtam..:D)
Ja azt még elfelejtettem, hogy a baleset előtti vasárnap meg voltunk a királyi palotánál és a kertben, ami nagyon szép volt, megérte elmennünk oda azt hiszem.
Amúgy nagyon megszerettem Chiang Mai-t, tényleg, olyan fura, hogy már csak két hetet leszünk itt, ha ezt a mostanit nem számítjuk. Emlékszem az első napra, amikor megérkeztünk, néztem, hogy hát nem egy szépség ez a hely, de legalább a környéken van csomó látnivaló..De ma már úgy nézem a várost mindennap, hogy melegség tölti el a szívem közben..Nem ragozom, tényleg megszerettem. A sok egyirányú utat a folyó mentén, a folyót magát, a városfalat, a hatalmas szállodák mellett lévő kis vityillókat, és a minden utcasarkon megtalálható seven-eleven-eket.(=ázsiai cba)
Néhány szösszenet a végére:
#1
M simogatja a hasát, majd mondja, hogy baby-baby. Felvettem a fonalat és megkérdeztem tőle, hogy na és mit szeretnél, fiút vagy lányt? Válasz: "Boy and girl mix together (ejtsd. tugeddddör) same same M." Kész vagyok..:D Nem normális ez az ember..Mindig azt hiszem, hogy már nem tud újat mutatni, de aztán jön egy ilyennel..Amúgy ez a "same same"-ezés tipikus thai, mármint az, hogy duplán mondják...
#2
Pig/Aon/Antonio megint megvillantotta latinos műveltségét, amikor közölte, hogy mindent tud az európai fociról, mert imádja. Igen?-kérdem én, és melyik a kedvenc csapatod? REAL MADRID! és a kedvenc focistád? CRISTIANO RONALDO!!!!
#3
A "handsome" kérdéskör továbbra is az egyik leglényegesebb témája a mindennapoknak. Láttam fb-on, hogy a főszakács kapott vmi kitüntetést, így mikor találkoztam vele a szállodában, mondtam neki, hogy gratulálok. Mire mi volt az első kérdése? Láttál fb-on? És...handsome, handsome?
#4
Szokásos beszélgetés thaiokkal:
-Where are the napkins?
-Yes, yes, no, no!
-What can I do now?
-Oké, oké no problem!
#5
Vagy a vendéglátásban, amikor az új-zélandival ettünk /ez az ő párbeszéde a felszolgálóval/:
(pincér kezdi mérhetetlen udvariassággal)
-What do you want?
-What do you have?
-Padthai!
-Hmm ok...with pork?
-No!
-Chicken?
-No!
-Ok what do you have?
-Shrimp!
-Well then shrimp...:D
#6
De legalább van önkritikájuk..Mai beszélgetésünk Pammel, melynek során épp egy közös ismerősünk (Jack) külsejét írtam le neki. Magyaráztam neki, hogy hát nem túl férfias, kb velem egy magas, semmi izom, inkább sovány és nyeszlet, stb. Kerestem a szavakat: He looks like a...a...
Pam: an asian? :D exactly. (Szegény Peth meg a maga 150 centijével épp akkor sétált be prezentálva a hallottakat...)
Képek: Yee Peng
Royal Park Rajapruek
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése